Igehely: Jn 15:1–8 Kulcsige: Jn 15:5 „Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem marad, és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni.”
Ismerős számunkra a kép, ami ebben a példázatban található: az Úr Jézus az igazi szőlőtő, az Atya a szőlősgazda, mi pedig a szőlővesszők. Az igazi szőlőtőben az Atya élete van, mert az Úr Jézus egy az Atyával. Az Atya élete a szőlőtőben, majd a szőlővesszőkben valósítja meg a gyümölcsözést. A sok gyümölcs az, ami az Atyát megdicsőíti, mert az Ő életének bőségéről tanúskodik.
Imádkozzunk ma legelőször azért, hogy gyümölcsöző legyen az életünk, teremjük a szeretetet, örömöt, békét, türelmet, szívességet, jóságot, hűséget, szelídséget, önmegtartóztatást, vagyis a Szentlélek összes gyümölcsét! A szőlőtő létének értelme a gyümölcstermés, úgyszintén a természete is az. A bőséges gyümölcsözés előfeltétele a megtisztítás. Ez a szőlővesszőkre vonatkozik, a gazda azokat tisztogatja, mert metszés nélkül nem lehet elképzelni a szőlőtő gyümölcsözését. Bennünket, szőlővesszőket, az Atya tisztogat az ige és a Szentlélek által. A vesszőnek fáj, amikor az olló visszavágja, amikor az elevenbe hatol, de a gyógyító élet igazi bőséges termést hoz a Lélek munkája által. Kérjük Édesatyánkat, hogy adjon nekünk kegyelmet arra, hogy amikor tisztogat minket, lássuk meg, amiktől el kell szakadjunk, ami megfoszt a gyümölcstermő élettől. Engedjünk az Ő igéjének, amikor rámutat az életünkben megtűrt bűnökre, és szakadjunk el készségesen mindattól, ami nem dicsőíti Őt.
Az édes, zamatos szőlőszemek a fürtön gyönyörködtetik a szemet. A szőlőtő, a termő vesszők leveleikkel és a fürttel alkotnak egy teljes képet. Az Úr Jézus hangsúlyozza ennek az egybetartozásnak a fontosságát, amikor a szőlőtő életéről beszél. A megmetszett vessző ott marad a szőlőtőn és gyümölcsöt hoz. Imádkozzunk még azért is, hogy a Krisztusról való bizonyságtételünk hozzon megtérőket Őhozzá, tegyen alkalmasakká bennünket elhívásunk betöltésére, hogy ne üres kézzel álljunk majd egykor Őelőtte, hanem boldogan jöhessünk kévéinket emelve: „Akik könnyezve vetettek, ujjongva fognak aratni, aki sírva indul, mikor vetőmagját viszi, ujjongva érkezik, mikor kévéit hozza” (Zsolt 126:5–6).
Kérjük, hogy az Atya élete mibennünk ajándékozzon meg mindnyájunkat ezzel az örömmel is!