Igehely: 1Thessz 2:1–6,13 Kulcsige: 1Thessz 2:13 „Ezért mi is szüntelenül hálát adunk Istennek, hogy amikor hallgattátok Isten általunk hirdetett igéjét, nem emberi beszédként fogadtátok be, hanem Isten beszédeként, aminthogy valóban az, és annak ereje munkálkodik is bennetek, akik hisztek.”
Már Pál apostol idejében is sok igehirdető jött helytelen szándékkal és céllal. Pál világossá teszi, hogy sokkal fontosabb az ember jelleme, mint a mondandója. Pál élete hiteles volt, sok bántalmazást szenvedett, sőt életét is kockáztatta az ige tiszta hirdetéséért.
Thesszalonikában ezt felismerték, és befogadták az igét, mely az Íráson alapult, „igaz volt eredetében, tiszta volt indítékában és megbízható módszerében” (W. MacDonald). A hallgatók üdvösségét célozta és a Lélek erejével szólt. Mindezt nem érdekből vagy haszonból tette. Csak Istennek akart tetszeni, senki másnak. Pál egyértelművé teszi, hogy ők mindig egyenesen, becsületesen és őszintén hirdették az igét, elkerülve a hízelgést, a kapzsiságot vagy a dicsőségvágyat, amelyre maga Isten a tanú. Te hogyan és milyen módon hirdeted az igét? Milyen indíttatásból? Mi az eredménye?
Pál hálás, hogy a thesszalonikaiak befogadták Isten beszédét, nem emberi beszédként vették, hanem Istentől jövő üzenetként. Így a hallgatók számára ez lélek és élet lett, ami hatalmasan munkálkodik bennük és általuk továbbra is.
Csak Isten igéje képes életet adni. Adja az Úr, hogy beszédünk mindig élő és igei legyen!