Igehely: 1Kor 15:35–44 Kulcsige: 1Kor 15:42–43 „Így van a halottak feltámadása is. Elvettetik romlandóságban, feltámasztatik romolhatatlanságban; elvettetik gyalázatban, feltámasztatik dicsőségben; elvettetik erőtlenségben, feltámasztatik erőben.”
Az emberben ott van a vágy, hogy mindennek megérthesse az összetételét és a folyamatát. Keressük ezt a teremtésben, a fogantatásban, a magzat fejlődésében. Annak ellenére, hogy ezeket már évszázadok óta figyeljük, összeségében még mindig nem ismerünk és nem értünk mindent. Mennyivel nehezebb olyasmit megértenünk, amit még nem láttunk, nem vizsgálhattunk, csak hit által elfogadtunk.
Isten kijelentette az emberi test feltámadásával kapcsolatban, hogy az hasonló a mag elvetéséhez. Nem ez a testünk támad fel, hanem egy megváltozott, dicsőségesebb: „Elvettetik földi test, feltámasztatik lelki test” (44.v.). Ez a testünk gyengeségeknek, öregedésnek van kitéve, az a testünk örökkévalóságra formáltatik. Ez a testünk érzékiséggel, kielégíthetetlen kívánságokkal van teli, a dicsőséges, feltámadott testünkből ezek is hiányoznak majd. A feltámadáskor Isten a korábbi, sokféle gyengeséggel küzdő emberi testet egy dicsőséges testté változtatja át.
Milyen jellemvonásokért vagy hálás, amelyek hiányozni fognak a feltámadott testedből?