Igehely: 1Jn 2:7-14; Kulcsige: 1Jn 2:7 „Szeretteim, nem új parancsolatot írok nektek, hanem régi parancsolatot, amely kezdettől fogva megvan nálatok: ez a régi parancsolat az az ige, amelyet hallottatok.”
Isten az Ő Igéjét tükörként állítja az ember elé, amit ha olvas és hallgat, felismeri benne önmagát: bűnös, elveszett, kárhozatra méltó. De meglátja Istent is az Ő szentségében, igazságában és meglátja Jézus Krisztust, aki egyetlen megoldás a bűneire. Az üdvösségről szóló Ige mindenkinek szól, csak meg kell hallani és hittel elfogadni. A hívő embert pedig neveli, „hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített” (2Tim 3:17). Tanítja a gyerekeket tiszteletadásra és szülők iránti engedelmességre. A szülőket felkészíti a gyereknevelésre. A házasfeleket, hogy hogyan tiszteljék és szeressék egymást. Az ifjakat, hogy megtagadják a világi és ifjúkori kívánságokat. Az időseket, hogy hogyan kell elengedni még jónak tűnő dolgokat is. Minden korosztály megtalálja Isten igéjében a hozzá intézett figyelmeztetéseket és bátorításokat. A baj ott kezdődik, mikor nem magunknak, hanem másnak hallgatjuk vagy olvassuk az igét, és lehet, hogy míg mások fejére olvassuk az Igét, mi megtéretlenül, bűnösen rohanunk a kárhozat felé. Ma reggel neked szólt az Ige?