Igehely: Jn 12:44-50; Kulcsige: Jn 12:47 „Ha valaki hallja az én beszédeimet, de nem tartja meg azokat, én nem ítélem el azt; mert nem azért jöttem, hogy elítéljem a világot, hanem azért, hogy megmentsem.”
Jézus felemelte a hangját, tehát kiáltott, ami jelzi, hogy fontos dolgot akar közölni hallgatóival. Minden jelenlevő hallhatta kijelentését: hogy aki benne hisz, az hisz Istenben is, mert Ő az Isten küldöttje. A Megváltó ismertette jövetele célját is. Ő a világ világossága. Az Istentől távol valókat, a sötétségben levőket, a bűnben élőket hívja az igazi világosságra. Nem azért jött, hogy elítélje a világot, hanem azért, hogy megmentse azt. Miután valamennyien hallották az Úr beszédét, azon múlik üdvük vagy kárhoztatásuk, hogy miként fogadják Jézus szavait. Hiszen Ő, a Megváltó, Isten parancsolatát közölte velük. Azokat, akik hallották a hirdetett igét, de nem hittek Jézus Krisztusban, az ige fogja elítélni az utolsó napon, mert az Isten megtérésre felszólító parancsát utasították el. Ezt is mondta az Úr az Atya parancsolatjáról: „Én pedig tudom, hogy az ő parancsolatja örök élet.” Igen, a megtartott ige tart meg ma is. Megváltó Urunk mondta: „Amíg nálatok van a világosság, higgyetek a világosságban, hogy a világosság fiai legyetek” (Jn12:36/a).
Mit mondunk magunk felől, mit mondanak mások felőlünk, mit mond rólunk az Úr? Valóban az igazi világosság fiai vagyunk?