Az igehirdetés beszéd. A bizonyságtétel beszéd. Az imádság is beszéd. Az éneklés dallamos beszéd. Pál írja, hogy a hit hallásból van, márpedig a hallás is a beszédre koncentrál.
Itt pedig azt mondja, nem beszédben áll az Isten országa, hanem erőben. Hogy is van ez akkor?
Egy értelmes, beszédben képzett ember, ha van megfelelő Bibliaismerete, bármelyik igéről tud 30-40 percig beszélni anélkül, hogy komoly üzenetet közvetítene. Ám ha nincs meg a beszédében az Isten ereje, hiábavaló szónoklat lesz belőle. Az Istenről, Jézus Krisztusról, a megváltásról szóló beszédünk erejét a Szentlélek adja. Nem a betanult szónoki szófordulatok, nem a hangerő, nem a gesztikulálás. Az igehirdetés nyomán isteni erők működnek, lelki szabadulás, bűnbánat, öröm áradása, gyógyulás.
Péter és János apostolok is arról beszélnek, hogy amit átéltek, amit láttak, amit érintettek, arról szólnak. Nekünk sem elég betanulni egy igehirdetést, leutánozni mások bizonyságtételét. Igehirdetésünket, bizonyságtételünket, megszólalásainkat át kell, hogy hassa, amit átéltünk: megtérésünk, az Istennel járás csodája és a Lélek ereje.