Saul egy a számtalan példa közül arra, hogy Isten Szentlelke át tud formálni egy embert úgy, ahogy mi azt el sem tudjuk képzelni. Saul élte életét, el volt foglalva a mindennapi feladatokkal. Tudta, hogy származása miatt rá nem vár különös feladat a nép vezetésében, prófétai szolgálatot sem keresett. Isten terve azonban más volt vele. Ő kiválasztotta, megváltoztatta lelkületét, késszé tette arra a szolgálatra, amire sem ő, sem a nép nem látta alkalmasnak. De ki tesz alkalmassá egy feladat elvégzésére? Isten átformáló Lelke.
Nem elég elindulni, végig kell menni a jó úton. Sajnos, Saul elfordult Istentől és az Ő tervétől (1 Sám 15:11). Nem Isten átformáló munkája volt elégtelen, hanem Saul hagyta el az Isten által adott parancsokat. Sajnos, nem találta meg a helyreállás lehetőségét, és tragikus vége lett. Pedig Isten mindent megtett azért, hogy az Ő szolgája legyen.
Bennünket is átformál ugyanaz a Lélek. Nem elszenvednünk kell ezt, hanem megragadni a benne levő lehetőséget: „akiket eleve kiválasztott, azokról eleve el is rendelte, hogy hasonlókká legyenek Fia képéhez, hogy ő legyen az elsőszülött sok testvér között. Akikről pedig ezt eleve elrendelte, azokat el is hívta, és akiket elhívott, azokat meg is igazította, akiket pedig megigazított, azokat meg is dicsőítette” (Róm 8:29-30).