Igehely: Jn 4:7-42; Kulcsige: Jn 4:14 „De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik, mert örök életre buzgó víz forrásává lesz benne.”
E történetet olvasva szinte magunk elé tudjuk képzelni a samáriai asszonyt, amint Jézussal beszélget a Jákób kútjánál. Azonban minden szomjúságánál nagyobb volt szégyenérzete, ezért jött a déli hőségben vízért, mert azt remélte, hogy senkivel nem találkozik. Jézus jól ismeri az emberi szív szomjúságát és nyomorát. Nála kész is a gyógyír. Nem véletlen találkozott Ő a samáriai asszonnyal, és kérdéseivel egyre jobban rámutatott problémájára.
Nem tudom, hogy épp most, szomorú vagy-e, esetleg bűntudat terhel? Egy biztos, Jézus pontosan ismer téged! Előtte kár is rejtőznöd, hiszen Ő minden gondolatodat ismeri. A samáriai asszony hamar rájött, hogy Jézus tud romba dőlt házaséletéről. Meg kellett értenie, hogy az Atyát Lélekben és igazságban kell imádni. A hely már nem is fontos. Aztán egyből misszionárius lett: „Jöjjetek, lássátok azt az embert, aki megmondott nekem mindent, amit tettem: vajon nem ez-e a Krisztus?” (29. v.) Te találkoztál már az életet megváltoztató Krisztussal? Bűneidre nyertél-e bocsánatot? Ha nem, kérd ma Jézustól. Borulj le keresztjéhez, és imádd Őt.