Igehely: 1Móz 20:1-8; Kulcsige: 1Móz 20:3 „Isten azonban eljött Abímelekhez éjjel álmában, és azt mondta neki: Meg fogsz halni az asszony miatt, akit elvitettél, mert férjes asszony!”
A bűn olyan, mint egy járvány, mely nemcsak az óvatlanokat fertőzi meg, hanem a látszólag egészéges bacilushordozókkal érintkező óvatosakat is. Abímélek is megjárta a kegyes Ábrahámmal, aki pánikba esetten, kiagyalt hazugságával kis híján a házasságtörés bűnébe sodorta őt. Az jó, hogy e helyzet kibogozása Istenre maradt. Mert mi csak fenyíteni tudtuk volna a bűnre lehetőséget teremtő Ábrahámot, és – a bűn elkövetése esetén – Abímeleket. Az Úr bánásmódja a bűnössel más: „nem kívánom én a bűnös ember halálát, hanem azt, hogy megtérjen útjáról, és éljen” (Ez 33:11). Ezért Isten sokféle eszközt fölhasználva segít a kísértés felismerésében, a vétkes szándék azonnali elhagyásában. Abímélek esetében az álmot, a mi korunkban inkább az Igét.
Urunknak ezt a művét nevezik a keresztyének megtartásnak, melynek lényege hitvallásunk szerint az, hogy a hívő „Szentlélektől támogatva, gyöngeségei ellenére is győz kísértései felett, és mindvégig hűségesen megáll Jézus Krisztus mellett, végezetül pedig elnyeri az örök élet koronáját”.
„…Drága Jézus, ó, adj nekem / Szilárdságot, nagy hitet, / Megbotlástól, eleséstől / Uram, óvd meg lelkemet!” (HH 742)