Minden embernek vannak képességei, tehetsége, amit arra kapott, hogy kamatoztassa. Már gyermekkortól kezdve látjuk, kinek mire van nagyobb hajlama. Az évek folyamán pedig van lehetőség fejleszteni annyira, hogy valaki magát és teljes családját is el tudja tartani vele.

Jákób sem hagyta magát, forgott az esze és járt a keze. Észrevette a lehetőséget, és élt vele. Meglett az eredménye.

Mai világunkban sok lehetőség van, amit észre kell venni. El kell kezdeni, és ügyesen kell forgolódni, hogy munkánk hatékony, eredményes legyen. Ha egészségesek vagyunk, nem kerülhetjük el, hogy ne tevékenykedjünk. Akarjuk kamatoztatni tálentumunkat, kezdjük el, legyünk hűségesek abban, amit vállaltunk, amit ránk bíztak: „Aki hű a kevesen, a sokan is hű az, és aki a kevesen hamis, a sokan is hamis az” (Lk 16:10).

Tudatában vagyunk-e már, hogy milyen területen kell szorgoskodnunk? Mennyire vagyunk hűek, tisztességesek, jó példák? Hadd halljuk majd egykor, mint a tálentumok esetén: „… Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, menj be urad ünnepi lakomájára!” (Mt 25:21).