Hogyan lehetünk boldogok? Dávid király volt, sok mindent megtehetett: ehetett-ihatott, amit csak akart, feleségei voltak, csatákat nyert meg, elvehette más feleségét, építkezhetett, gazdag volt… Jól el lehet lenni a bűnben. Dávid egy darabig élvezte a bűnös kapcsolatot Betsabéval, mondhatjuk azt, hogy boldog volt. De Istennek nem tetszett ez a fajta „boldogság”. Az Úr azáltal akart neki igazi boldogságot adni, hogy derüljön ki a bűne, álnoksága, hűtlensége.
Hamar véget értek a „mézeshetek”, aztán jött a: „kiszáradtak csontjaim, egész nap jajgatnom kellett.” Amikor napfényre jött a bűne, akkor élte át az Istentől való boldogságot. Valaki így fogalmazta meg ezt: „a bűnvallás keserű gyönyörűsége.” Nem akkor boldog az ember, amikor benne van a bűnvallásban, hanem akkor, amikor megtisztult a lelke, bocsánatot nyert és kijött belőle!
Minden nagy dolog az első kicsi lépéssel kezdődik el: felismerni a bűn terhét, szembenézni vele, nem takargatni, hanem megvallani, elhagyni, és amit lehet, emberi szinten is helyrehozni. És hogy milyen erőteljes Isten bocsánata a bűnvallás után? Dávid Betsabétól született fia lett Salamon, Izráel egyik legnagyobb királya!