Igehely: Jel 12:7–10 Kulcsige: Jel 12:10 „Hallottam, hogy egy hatalmas hang megszólal a mennyben: Most jött el az üdvösség, Istenünk ereje és királyi uralma, és az ő Krisztusának hatalma, mert levettetett testvéreink vádlója, aki a mi Istenünk színe előtt éjjel és nappal vádolta őket.”
Rendkívüli bepillantást nyerünk a szellemi harcba. Mihály arkangyal (Júd 1:9), az egyik legfőbb vezér, Isten népének védelmezője (Dán10:13,21; 12:1) győzött. Jó hír, hogy habár a Sátán erős ellenfél, soha nem tud felülkerekedni az Úr harcosain, ezért angyalaival levettetett a földre. Ő az, aki megtéveszti a földet, sok embert.
Mikor vettetett le a testvérek vádlója? Amikor győzött Jézus a kereszten. Maga az Úr mondja, halálára készülve: „Láttam a Sátánt villámként leesni az égből” (Lk 10:18), vagy „Most megy végbe az ítélet e világ felett, most vettetik ki e világ fejedelme” (Jn 12:31). Isten Báránya vérével fizetett a testvérekért, és az ellenük szóló vádiratot a testében felszegezte a keresztfára, ezzel lefegyverezve a fejedelemségeket és hatalmasságokat (Kol 2:14–15). „Nincsen azért most már semmiféle kárhoztató ítélet azok ellen, akik Krisztus Jézusban vannak” (Róm 8:1).
Bízz, örülj és bátorodj, testvérem! Krisztus a mi védelmünk és győzelmünk: „Ki vádolná Isten választottait? Hiszen Isten az, aki megigazít. Ki ítélne kárhozatra? Hiszen Krisztus Jézus az, aki meghalt, sőt feltámadt, aki Isten jobbján van, és esedezik is értünk” (Róm 8:33–34).