Igehely: 1Sám 19:9–19 Kulcsige: 1Sám 19:18 „Dávid tehát futva elmenekült. Elment Sámuelhez Rámába, és elmondta neki mindazt, amit Saul tett vele. Azután Sámuellel együtt Nájótba ment, és ott tartózkodtak.”
Dávid Saul király elől menekült, de ezenkívül más kihívásokkal is szembe kellett néznie. A sok veszély közepette Istenhez fordult védelemért és útmutatásért. De nem itt kezdte az Istenhez fordulást – bár soha nem késő elkezdeni. Dávid már ifjú pásztorként megtanult Istenhez kiáltani. Amikor igazán nagy veszélyben volt, emberileg talán megoldhatatlan helyzetben – még ha aggodalommal és kérdésekkel telve is –, de töretlen bizalommal fordult Istenhez.
Életünkben lehetnek olyan időszakok, amikor bajok, bizonytalanságok vesznek minket körül. Dávid sokféleképpen áll példaként előttük. Az egyik legfontosabb dolog, amit tőle megtanulhatunk: Istennel járjunk akkor is, amikor éppen minden jól megy, hogy amikor igazán komoly próba ér, akkor ugyanolyan töretlen bizalommal kiálthassunk hozzá. Dávid Istenbe vetett bizalma a nehéz időkben arra tanít, hogy mi is ezt tegyük. Ez erős bátorítás, ami emlékeztet arra, hogy Isten a mi menedékünk, bármi történjék is az életünkben.
Hogyan szoktál reagálni az akadályokra és a fenyegető helyzetekre? Milyen életgyakorlatokat tudsz bevezetni annak érdekében, hogy minden nap Istennel járva éld az életed?