Igehely: 2Tim 2:1–4 Kulcsige: 2Tim 2:3–4 „Vállald velem együtt a szenvedést, mint Krisztus Jézus jó katonája. Egy harcos sem elegyedik bele a mindennapi élet gondjaiba, hogy megnyerje annak a tetszését, aki harcosává fogadta.”
Amikor célba lőni tanítottak, a kiképzőm elmondta, hogy tartsam vissza a lélegzetem, amikor a ravaszt meghúzom. De nagyon izgultam, és elfeledkeztem erről, ezért sokszor mellé lőttem. Elvétni a célt az a vétkezés, pedig amit tettem, csak apróságnak tűnt.
Kedvét keresni, kedvében járni, tetszését elnyerni valakinek sokszor apró dolgokon áll. Erre a figyelmességre van szükségük mindazoknak, akik Jézus Krisztus jó katonái akarnak lenni.
Imádkozzunk ma azért, hogy legyen ez lényeges számunkra, legyünk fegyelmezettek és figyelmesek is. Tartsuk szem előtt mindig azt, hogy kinek a táborába tartozunk. Amivel ezt még jobban kifejezhetjük, hogy a megszabott határokon belül maradunk. Ne akarjunk minden lében kanál lenni! Ne szórjuk szét magunkat, ne akarjunk mindenkinek megfelelni! Elég, ha a mi Urunk elfogad, óvakodjunk a felesleges dolgoktól, vigyázzunk a jó hírnévre! A katonaélet nem ugyanaz, mint a polgári élet. Ma sok minden megengedett egy polgárnak, de nem a katonának. Hogy ezt igazán megértsük, a gondolkozásunknak át kell alakulnia, meg kell újulnia.
Kérjük ma Urunkat arra, hogy segítsen nekünk ebben, Szentlelke által újítsa meg elménket, hogy fegyelmezett harcosaiként elnyerjük ma is a tetszését!