Igehely: Zsolt 104:19–31 Kulcsige: Zsolt 104:24 „Milyen nagy alkotásaidnak száma, Uram! Valamennyit bölcsen alkottad, tele van a föld teremtményeiddel.”
Az Szentírás a teremtés leírásával kezdődik. Isten, a Teremtő látható már az első lapokon is. Minden, ami van, a láthatatlanból állt elő az Ő szavára. El sem tudjuk képzelni – még a tudósok sem –, hogy a világmindenség mekkora, mennyi anyag található benne. Azt viszont látjuk, hogy mindennek megvan a maga rendje. Isten az Ő bölcsességében úgy teremtett meg mindent, hogy bizonyos szabályok szerint működnek. A fizika törvényeit is Ő alkotta meg, a nappalt és az éjszakát, az évszakokat Ő határozta meg. A tengernek Ő szabta meg a határát, és még sorolhatnánk.
Milyen csodálatos mindaz, amit Isten bölcsen megalkotott! Nem a véletlen műve az sem, hogy mi létezünk. Van egy számunkra felfoghatatlan nagyságú, bölcs Tervező, Alkotó. A végtelenül bölcs, mindenható Isten. A zsoltáríró csodálattal áll meg, miközben felsorolja, mi mindent tett, majd dicsőséget ad neki.
Álljunk meg mi is, és nézzünk körül! Mennyi mindenért dicsérhetjük Őt! Tegyük ezt ma imában, miközben énekeljük a Nagy Istenem, ha nézem a világot c. éneket!