Csak az evangélium hirdeti, hogy az ember hitre jutásának másodpercében azonnal üdvösséget nyer, mivel Krisztusban megigazult. Attól kezdve pedig üdvbizonyossága van. Nézzük előbb, hogy ki üdvösségünk szerzője és cselekvője, vagyis ki a döntő faktor a megváltás művének végrehajtásában? Egyedül Isten. Pál előbb elmondja, hogy mi a megváltásunk alapja és kiváltó oka: Isten gazdag irgalma, ami nagy szeretetéből ered (4. v.). Értsük és higgyük már el, hogy soha nem az ember jósága, igyekezete, jó cselekedetei, vallásossága és hűsége alapján lehet üdvössége, hanem Isten miatt. Majd később az apostol arról is beszél, hogy mi Isten célja a megváltásunkkal: hogy az egész univerzum előtt látható legyen az Ő kegyelmének felséges gazdagsága, ami kizárólag az Ő jóságából fakad irántunk (7. v.). Legyünk hálásak Istennek és dicsőítsük Őt minden nap, amiért üdvösséget szerzett nekünk! Nézzük tovább a 8. és 9. vers gazdag tartalmát üdvösségünk meghatározásában: kegyelemből, hit által, nem tőletek van, hisz Isten ajándéka ez.
(1) Először is kegyelemből, vagyis ingyen, ok nélkül történt (Róm 3:24). Mi nem adtunk okot Istennek arra, hogy megváltson. Ahogy már láttuk, a kiváltó indok Ő maga, s nem a vallásos ember igyekezete.
(2) Azután: hit által. Két dolog hangsúlyos itt. Előbb tisztázzuk a hit tárgyát, vagy tartalmát. Üdvösségünk érdekében egyedül Krisztusban hiszünk (Róm 3:26b). Azután azt is lássuk, hogy a hit és a cselekedetek egymással ellentétben állnak. Ha a saját üdvös cselekedeteim (útján) akarok révbe érni, akkor előbb tökéletessé kell válnom már a cél előtt. Viszont, ha a hit útján haladok, akkor Krisztus tökéletes cselekedeteiben kell megbíznom (Gal 2:16).
(3) Végül: ez nem tőletek van, hanem Isten ajándéka. Sem a kegyelem, de még a hit sem, – bár hinnünk nekünk kell – nem a mi igyekezetünk és hozzájárulásunk eredménye. Az egész folyamat, az üdvösség egész műve egyedül és kizárólag Isten munkája, amit aztán gazdag szeretetéből, ajándékul nekünk ad.