ÁHÍTAT – 2022. augusztus 21., vasárnap

A Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége által kiadott napi igei elmélkedés-sorozat

Délelőtti elmélkedés

Böjtölés gyémántkemény szívvel
Igehely: Zak 7:1-14; Kulcsige: Zak 7:12 „Szívüket gyémántkeménnyé tették, hogy ne hallják a törvényt, sem azokat az igéket, amelyeket a Seregek Ura küldött lelke által a régebbi prófétákkal. Emiatt háborodott fel olyan nagyon a Seregek Ura.”
Zakariás emlékezteti a népet arra, ahogy atyáik rutinból gyakorolták vallásukat, de nem hallották meg Isten szavát, és nem engedelmeskedtek neki szívből. Ez volt a fő oka annak, hogy Jeruzsálem és a templom is elpusztult. Vallásuk életüknek egy része volt csupán, nem volt életüknek a szíve és középpontja. Elmentek a templomba, kegyesen imádkoztak és áldoztak, de eltávozva onnan azonnal törvényszegőkké váltak, bálványokat imádtak, és másokat szorongattak. A tradíciók egyik nagy veszélye az, hogy tradicionalizmussá válhat. Jerislav Pelikan mondta: „a tradíció nem más, mint a halottak élő hite, a tradicionalizmus pedig az élőknek a halott hite.”

Létrehozni négy böjtnapot évente a Jeruzsálemben történt tragédiákért, és nem térni meg azokból a bűnökből, amik ezeket a tragédiákat okozták, bölcstelen dolog. Annak a jele ez, hogy nem értették meg Isten fenyítését.

Nagyon sok gyülekezetben a halott hagyományok és az azokhoz való ragaszkodás komoly akadályok lehetnek a fejlődésben, a lelki életben való előrehaladásban. A gyülekezetek olyanok, mint a családok, mindegyiknek külön megvannak a saját hagyományai, szokásai, amik jók is lehetnek. Isten Igéjének igazságai változatlanok, de a változó körülmények az Igének új alkalmazását követelik meg tőlünk. A régi Fiatalok Krisztusért szlogenje nagyon jól összegezi ezt: Vitorlánk az idő, de horgonyunk a Szikla!

Az Úr Jézus is kezelte a hagyományok problémáját, amíg itt szolgált a földön. Ő óvatosan megkülönböztette Isten ihletett Igéjét – ami soha nem változik – az emberek által faragott hagyományoktól, amiknek szüntelen szükségük van felülvizsgálatra. A történelem is igazolja, hogy sokaknak igen nehéz elszakadni a hagyományoktól. Sokkal könnyebb a hagyományok vallását gyakorolni, mint a szív vallását. Gyülekezetek, családok és hívő emberek is Isten Igéjének fényében felül kell, hogy vizsgálják kedvelt szokásaikat, hagyományaikat. Talán így jónéhány böjtnapot át kellene alakítanunk vigasságnak napjává.

Megvizsgálva magunkat, mennyire befolyásolják lelki életünket a hagyományok? Megtanultuk-e saját életünk szenvedéseiből azt, hogy Istenhez fordulva őszintén, lélekből imádjuk Őt?

Pardi Félix
Kérjünk erőt, hogy Jézus legyen látható bennünk és általunk! – 2Kor 4:8-10
A mennyek országa fiainak kérdései – Mt 13:24-30, 36-43 (Mt 13:43)

Délutáni elmélkedés

Te megbocsátottad bűneimet
Igehely: Zsolt 32:1-11; Kulcsige: Zsolt 32:5 „Megvallottam neked vétkemet, bűnömet nem takargattam. Elhatároztam, hogy bevallom hűtlenségemet az Úrnak, és te megbocsátottad bűnömet, amit vétettem.”
A stressz elsődleges okozói a megromlott emberi kapcsolatok. A házastárssal, rokonnal, szülővel, gyermekkel vagy munkatárssal történő személyes konfliktusok okozhatnak álmatlan éjszakákat, depressziót, nyugtalanságot, még fizikai betegséget is. Ennél még rosszabb az a szorongás, amit saját magunknak okozunk akkor, amikor az Úrral való közösségünk megtörik az életünkbe beengedett bűnök miatt.

A keresztyén élet kapcsolat Istennel, aki bennünk lakozik a Szentlelke által. Amikor vétkezünk, akkor Isten Lelkét megszomorítjuk (Ef 4:30). Mivel a Szentlélek a mi testünkben lakik, ezért az Ő megszomorítása hatással lesz ránk. Ennek megfelelően, amikor az Úr ellen vétkezünk, mi saját magunknak okozunk nagy kárt és sérülést azzal, hogy saját lelkiismeretünket megsebezzük, és többek között a bűnvád terhe alá is szorítjuk magunkat. Szeretteink és mások is sérülést szenvedhetnek a mi bűneink miatt, aminek eredménye lehet a csalódás és bánat. Mindez csak növeli a stressz erejét értelmi, érzelmi, lelki és fizikai szinten. Csak egyetlen dolog tud felszabadítani minket e teher alól: Isten megbocsátó kegyelme, ami Jézus Krisztus vére érdemében lehet a miénk.

A legtöbben egyetértenek azzal, hogy a zsoltár megírásának fő témája Dávid bűne, amit Betsabéval, Uriás feleségével követett el. Miután a paráznaság bűnébe esett, Dávid megölette Uriást azért, hogy elfedezhesse saját borzalmas bűneit. Dávid Isten elleni lázadásban élt körülbelül egy jó évig, makacsul visszautasítva azt, hogy kezelje bűneit. Ez alatt az idő alatt megtapasztalta mindazt a nyomorúságot, amit a meg nem vallott bűn hoz az ember életébe. Végül, miután Nátán próféta szembesítette őt bűneivel, Dávid beismerte és bevallotta azokat Isten előtt.

A zsoltáros bátorítása érthető minden ember számára: ne tűrd meg a bűnt a szívedben, hanem minél hamarabb valld azt meg Isten előtt! Ha megteszed, megtapasztalhatod, hogy Isten kész megbocsátani és megtisztítani, kész levenni rólad a bűnvád terhét, és helyreállítani a vele való édes kapcsolatot.

Jöjj az Úr Jézushoz, és elveszi rólad bűneidnek a terhét!

Pardi Félix