Igehely: 1Kor 12:12-18; Kulcsige: 1Kor 12:13 „Hiszen egy Lélek által mi is mindnyájan egy testté kereszteltettünk, akár zsidók, akár görögök, akár rabszolgák, akár szabadok, és mindnyájan egy Lélekkel itattattunk meg.”
Krisztus testére, az Egyházra csakis a megalázkodás hálatelt lelkületével gondolhat a hívő ember. Egyrészt azért, mert az Atya feltétel nélküli kegyelméből, a Fiú áldozata árán, a Szentlélek hathatós munkálásával lett ő maga is tagja – nem pedig bármiféle érdeme, előre látott jó döntése okán. Mi hiába keresztelkedtünk volna meg, ha nem „kereszteltettünk” volna meg, és hiába ittunk volna, ha nem „itattattunk” volna meg a Lélek által. Isten szeretetének munkája, és egyedül az Ő érdeme, hogy ehhez a drága testhez, ehhez az egyetlen élő szervezethez tartozunk, amelyen nem fog az idő, és amelyen semmi szeplő és sömörgözés nem lesz. Másrészt azért kell mindig a megalázkodás hálatelt lelkületével gondolnunk az Egyházra, mert kiterjedtségét és titkainak mélységét képtelenek vagyunk átlátni. Vannak olyan tagok a Krisztus testében, amelyek távolabb, talán látóhatárunkon kívül helyezkednek el; amelyek szerepéről és működéséről nem vagyunk illetékesek ítéletet mondani. Nekünk a reánk bízott szolgálatban kell hűségeseknek lennünk! Segítsen az Úr ma is erre törekedni!