ÁHÍTAT – 2022. július 15., péntek

A Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége által kiadott napi igei elmélkedés-sorozat

Délelőtti elmélkedés

Jézus megőrzi az övéit
Igehely: Jn 10:27-30; Kulcsige: Jn 10:28 „Mert meg van írva: »Szentek legyetek, mert én szent vagyok.«”
A pásztor és a juhnyáj közötti kapcsolat a Bibliában az Isten és népe, illetve Jézus Krisztus és követői közötti kapcsolatra utal. Lehet, hogy ismerős a történet, mely szerint egy szavalóversenyen valaki a 23. Zsoltárt szavalta el, szépen hangsúlyozva a zsoltár verseit. Amikor viszont egy idős bácsi mondta el ugyanazt a zsoltárt, egyszerűen bár, de mégis nagy átéléssel, sokkal nagyobb tapsot kapott, mint az előző szavaló. Az illető meg is kérdezte az idős embertől, hogy mi lehet a titka annak, hogy a közönség jobbra értékelte a bácsi előadásmódját az övénél, az idős ember meglepő választ adott: „Ön ismeri a zsoltárt, én viszont ismerem a Pásztort”.

Ismerni a Jó Pásztort azt is jelenti, hogy bizonyosak vagyunk üdvösségünk felől is. Tudatában vagyunk annak, hogy örök életünk van, és földi életünk is biztonságban lehet, mert ott van az Úr kezében. Az Ő kezéből pedig senki sem ragadhat ki bennünket. Ez a bizonyosság viszont nem felelőtlenségre késztet, hanem még nagyobb hűségre és engedelmességre megtartó Urunk iránt.

Számodra mit jelent az a tény, hogy Krisztus hatalma őrzi az életedet? Kiknek tettél erről legutóbb bizonyságot?

Horváth Ferenc

Délutáni elmélkedés

Az Úr könyörül népén
Igehely: Jer 31:35-40; Kulcsige: Jer 31:36 „Ha majd eltűnik ez a rend színem elől – így szól az Úr –, akkor szakad magva Izráelnek is, és soha többé nem lesz az én népem.”
Csodálatos és bátorító igeverseket olvastunk ma Jeremiás próféta könyvéből. A világot megalkotó és azt fenntartó, mindenható Istennek a választott népe iránti meg nem szűnő szeretetéről és irgalmáról szólnak ezek az igeversek.

Van-e annál csodálatosabb, mint azt olvasni, hogy Isten azt ígéri, hogy népével való közösségét is ugyanaz a töretlen hűség határozza majd meg, amellyel a teremtés rendjének az állandóságára ügyel (1Móz 8:22). Mindig választott, neki szentelt nép lesz és mint ilyen, örökké megmarad (vö. Róm 11:29). Sohasem kerülhet sor arra, hogy Isten elvesse népét, ahogyan az sem lehetséges, hogy valaki megmérje az eget, vagy kikutassa a föld legmélyebb titkait. Természetesen ránk, Krisztus által választott népére is érvényes ez, akikkel új szövetséget kötött az Isten.

Az Úr városának újjáépítéséről a Nehémiás könyvéből tudjuk, hogy a Hananél-torony közelében indult meg, észak-kelet felől haladt nyugati irányba, a Szöglet-kapunál fordult délre, majd keleti oldalon haladt észak felé. Most azonban a mérőzsinór nem fordult el, ezért a korábban tisztátalannak tartott helyek is szentek lesznek. Ez természetesen túlmutat a földi Jeruzsálemen, a mennyei Jeruzsálemre, a megváltottak lakóhelyére.

Horváth Ferenc