NAGYVÁRADI 1. SZ. BAPTISTA GYÜLEKEZET
A Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége által kiadott napi igei elmélkedés-sorozat
Délelőtti elmélkedés
A Róma 4:3-5 ben Pál apostol kifejti a megigazulás lényegét. Isten hit által teszi mindazokat igazzá, akik szeretetét elfogadják. Jézus Krisztus az a szeretet, aki életével, halálával és feltámadásával bemutatta az isteni szeretetet. Ő azért élt, hogy szeressen, és hogy megtanítsa a krisztusiaknak (keresztyéneknek) az isteni szeretet lényegét. Azért halt meg, hogy az ember és Isten közötti elrendezetlen kapcsolatot elrendezze. Vérontás nélkül nincs bűnbocsánat, mondja az Ószövetség. Krisztus saját vére volt az áldozat.
Feltámadása által megmutatta, hogy Isten a halál fölött is Úr, és nincs az életnek vége ezzel, hanem ígérete szerint helyet készít a benne hívők számára abban az országban, ahol mindannyian, akik hittel elfogadtuk, örökös társai vagyunk Krisztusnak.
A jó és tökéletes dolgok nem szorulnak igazításra. A teremtéskor Isten úgy jellemzi az embert és minden más alkotását, hogy jó, de néhány résszel később már azt olvassuk, hogy gonosz az ember szívének szándéka ifjúságától fogva. A modern ember nem lett bűntelen, bármennyire is fejlett világban és korban élünk, nem tudunk megszabadulni a legnagyobb problémától. Az sem jelent megoldást, hogy a szeretet nevében eltűrünk dolgokat: tolerálunk. Az igazság már annyira nem is számít, csak legyen béke és szeretet. De a felszín alatt az ember szíve szándéka még mindig gonosz.
Isten nem letakarta szeretetével a bűnt, hogy ne lássa, hanem eltávolította a gonosz szívet, és egy új szívvel ajándékozott meg. Kegyelmét kiöntötte ránk és az újjászületés fürdője által megtisztított. Megigazulva, bűntől mentesen állhatunk Isten királyi széke előtt ma és hálát adhatunk Neki, aki szeretete által megigazított. Dicsőíthetjük, mert az Atyával kibékített, aki minket nem szolgákká, hanem fiakká, örökösökké fogadott.
Mutassuk be Isten szeretetét a világnak, élve az Ő igazságában!
Délutáni elmélkedés
A zsoltáros szerint Istent dicsérni gyönyörűséges és illendő! Elgondolkodtam azon, hogy hány alkalom volt, amikor dicséretem nem volt illendő, nem gyönyörködtettem Istent.
De mi is kell ahhoz, hogy gyönyörűséges legyen az istentiszteletem?
A 11. vers szerint Isten gyönyörködik az Őt félőkben és akik kegyelmében reménykednek. A hatalmas dolgokat cselekvő, világot alkotó Isten bennem gyönyörködik? Mennyire szépen tükrözi ez vissza az őszinte atyai szeretetet, amely nem a hibáimat, hanem a hozzá való ragaszkodásomat nézi, és gyönyörködik. Isten nem az áldozatomban, -legyen az pénz, idő, szolgálatok- minőségi fokozatában gyönyörködik, hanem a szív legmélyén lévő állandó tiszteletem, vágyódásom, Tőle való függésem látványa teszi boldoggá. Mert csak így tud használni.
19. vers szerint közli igéjét Jákóbbal és végzéseit Izráellel. Isteni igazságok kerülnek annak birtokába, akik Istent őszintén dicsérik.
Isten csodálatos tettei ma is megtapasztalhatóak. A természetben történő dolgokon néha csodálkozunk, máskor elszörnyülködve nézzük, hogy Isten milyen hatalmas. De a legnagyobb csoda ma is azok életében jelenik meg, akik félik Istent, akik reménykednek az Ő kegyelmében. A megváltás munkájának megnyilvánulása, hogy korábban Istent káromló emberek most igét hirdetnek, vagy kétes ügyleteiről ismert személyek most mások javát keresve, kedvesen szolgálnak az Úrnak. Ez a változás az, amit Isten tesz.
Istent dicsérő életre hív a zsoltár, nem csupán egy imaórára, vagy egy vasárnap délutáni alkalomra! Ez az élet nem népszerű manapság. Az emberek különcnek látják azokat, akik Istennek tulajdonítanak minden áldást, akik nem az önmaguk erejében bíznak, hanem Isten kegyelmében reménykednek. De Isten nem népszerűség keresésére hívott el minket, hanem arra, hogy hirdessük az Ő nagy dolgait, amelyeket tett Fia, Jézus Krisztus által, és ma is tesz Lelke által.
Dicsérjük az Urat!