Egy másik megdöbbentő mondata ennek a történetnek Ábrahám válasza Izsák kérdésére: „Isten majd gondoskodik az áldozatra való bárányról”. Ebben a válaszban fény derül arra, hogy Ábrahám hittel támaszkodott Istenre egy olyan helyzetben is, amikor semmi másra nem támaszkodhatott. Hiszen nem értette, hogy Isten miért kér tőle ilyen lehetetlen dolgot, mi ezzel a célja, és mi lesz ennek a végkimenetele. Minden, amit akkor tudott és hitt, belefért ebbe a rövid válaszba: Isten gondoskodik.

Mi, visszanézve már értjük, hogy Isten miként gondoskodott helyettesítő áldozatról nemcsak Izsák számára, hanem Jézus Krisztus – az Isten Báránya – által minden ember számára. Az üdvösség útja azonban nem változott számunkra sem. Ugyanúgy, ahogy Ábrahámnak semmi más kapaszkodó nem maradt, csak az Isten gondoskodásába vetett hit, nekünk is ilyen hittel kell Istenre bíznunk magunkat.

Szinte kimeríthetetlen üzenettel bír ez a történet. Engedjük, hogy kétféle módon formáljon bennünket ez a történet. Egyrészt lássuk meg Isten végtelen szeretetét irántunk, ami indítson bennünket hálaadásra. Ha megpróbáljuk elképzelni, hogy Ábrahámnak milyen kimondhatatlanul nehéz lehetett apaként arra készülni, hogy saját fiát feláldozza Istennek tetsző áldozatként, gondoljunk arra is, hogy azoknak a kezét nem állította meg az angyal, akik a Mennyei Atya egyszülött Fiát, Jézust megölték. Amit aznap Izsák átélt, az annak az előképe, ami velünk történt, akik újjászülettünk. Másodszor pedig igyekezzünk olyan hittel támaszkodni Istenre, ahogyan Ábrahám tette, amikor egy leírhatatlanul nehéz helyzetben szilárdan hitte, hogy Isten gondoskodni fog.