ÁHÍTAT – 2022. szeptember 4., vasárnap

A Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége által kiadott napi igei elmélkedés-sorozat

Délelőtti elmélkedés

Nehémiás híreket kap, és imádkozik
Igehely: Neh 1:1-11; Kulcsige: Neh 1:4 „Amikor meghallottam ezeket, napokon át ültem, sírtam és gyászoltam, böjtöltem és imádkoztam a menny Istene előtt.”
Minden, amit Isten cselekszik, csodálatos. Olyan sokszor szemlélhettük Istent, ahogy tervének megvalósításához megnyitja az eget, angyalt küld, látomásokat ad, vagy éppen személyesen jelenik meg emberi formában azért, hogy a tervét megvalósítsa. De van Istennek másfajta vezetése is, amit természetesebb módon végez, és nem kevés van ebből sem. Például összehoz egy találkozást két ember között, ahogyan igerészünkben olvashatjuk. Kapcsolataink vagy találkozásaink emberekkel nem véletlenszerűek. Isten vezetése lehet abban is, hogy a kapcsolatainkat mire használjuk fel.

Nehémiás szívében ott volt az érdeklődés testvérei iránt. Sok mindenről lehet beszélgetni, de ezt hadd irányítsa Isten! Miből tudhatom, hogy kedves volt-e Istennek egy beszélgetésem? Feltehetem a kérdéseket: Építő volt? Isten országával vagy akaratával kapcsolatos? Kritizáló vagy dicsérő? Megvallom: ahhoz, hogy ez működjön, szívünknek a helyén kell lennie.

Nehémiás nemcsak híreket kap, hanem elsősorban ő tudakozódik. Egy király pohárnokának nem szabad, és nincs is, amiért elszomorodnia, ami önmagát illeti. De jóléte ellenére ő kesereg mások nyomorúságán. A természeti ember annyira önző, hogy ha van is sajnálkozás benne, a saját jó helyzetét nem fogja kockáztatni másokért. Nehémiásban ennek ellentétét láthatjuk. Isten megnyitja a szívét, hogy ne csak szánalom legyen benne, hanem áldozatkészség is. Bár egy ember van előttünk a történetben, ez mégsem emberi. Isten cselekszik Nehémiás érzelmei által.

Megtörténhet olykor, hogy az érzelmek becsapnak. Ezért az isteni vezetésben ennél is több kell. Szükség van az imára. Nem elég a világ szerint való megkeseredés. Szükséges látni valódi helyzetünket, viszont látnunk kell Istent, aki minden felett uralkodik, a jólétünk és a nyomorúságaink felett is. Aki megengedte, hogy egy adott helyzetbe belekerülj, ki is tud menteni onnan. Nehémiás valamikor a hír átvétele, a sírás, böjtölés és imádkozás közben isteni vezetést kapott. Ez a terv emberi erőt meghaladó volt, ezért az Isten hatalmára volt szükség.

Milyen csodás kegyelem, hogy Ő téged is használ tervében! Hol van a szíved? Meg tudja-e Isten mozgatni azt természetes módon, vagy mindig a megrázó eseményeket várod?

Sebestyén László
Figyeljünk a Szentlélek vezetésére, mert Ő tudja a szívünkre helyezni, hogy hol és kik felé kell szolgálni! – ApCsel 20:33-35
A mennyek országa fiainak hozzáállása – Mt 18:1-14 (Mt 18:3)

Délutáni elmélkedés

Elindulás, megtorpanás, megérkezés
Igehely: 1Móz 11:31-12:5; Kulcsige: 1Móz 12:1 „Az Úr ezt mondta Abrámnak: Menj el földedről, rokonságod közül és atyád házából arra a földre, amelyet mutatok neked!”
„Az akarás megvan bennem, de a jó véghezvitelét nem találom” – mondta Pál apostol (Róm 7:18b). Az ember tud jót tervezni, és sokat el is tud érni, viszont csak akkor, ha az Úr megáldja az útját. Abrám édesapja, Táré is jót tervezett. Eldöntötte, hogy családját kihozza Úr-Kaszdimból. A cél a Kánaán földje volt. Hatalmas út állt előttük, hogy oda eljussanak: Babilóniából hosszan fel északnak, aztán le kellett jönniük Kánaán földjére, hogy az Arab-sivatagot kikerülhessék. A kitűzött út kétharmadát megtéve letelepedtek Háránban. Valami okból Hárán nemcsak átmeneti hellyé vált, hanem le is telepedtek ott.

Olyan sokszor látunk jó kezdetet, jó nekiindulást, buzgóságot a lelki életben, a misszióban, valamilyen szolgálatban vagy épp a házasságban. Viszont, ha csak emberi terv és emberi erő van benne, és nincs Isten áldása rajta, olyan falakba ütközünk, melyeket nem fogunk tudni áttörni. Ahogy haladunk előre az úton, rájövünk, hogy a mi életünkben is voltak, vannak és lesznek Háránok, amik akadályoznak a célunk elérésében. Hadd mondjuk ki, hogy nem azzal van a baj, ha „megállunk Háránban”, hanem mikor ez letelepedési hellyé válik. Lehet, hogy megkísértett a pénz, de ne ragadj le ott! Tudom, hogy meg tudod magyarázni, hogy miért van rá szükséged, de vigyázz, mert már túl rég vagy Háránban! Lehet, hogy megkísértett a harag, de vigyázz, mert már több éve benne vagy, keserűséggé vált, és az egész életedet megfertőzte! Mi fogott meg annyira Háránban, hogy elfelejtetted miatta Kánaánt?

Van egy jó hírem számodra. Isten a megtorpant és összetört életbe bele tud szólni, és azt mondja: „van tovább!” „Az embernek Fia azért jött, hogy megtartsa, ami elveszett.” Ahhoz, hogy Isten megtartson, és elvezessen oda, ahol szívedhez beszélhet, szükséges hallgatni az Ő szavára. Abrámnak azt mondta, hogy menjen ki arról a földről, ő pedig felvette azt, amije volt, „elindultak, hogy Kánaán földjére menjenek. El is érkeztek a Kánaán földjére.” Mikor Isten parancsára lép valaki, akkor a megérkezés is biztos. Ma Isten még hív mindenkit a vele való kapcsolatra. Kihív a bűnből egy új életre, amely beletorkollik az örök életbe.

Háránt ott kellett hagyni ahhoz, hogy Kánaánba eljussanak. A bűnből az örök életre csak az új életen keresztül lehet menni. Ha az akarás már megvan bennünk, a jó véghezvitelét Isten elvégzi. Te pedig indulj el!

Sebestyén László