„Ki vagyok én igazán?” – teszi fel a kérdést Pintér Béla egyik énekében, de nemcsak ő, hanem minden ember valamikor élete folyamán. Pál apostol kihangsúlyozza a hívők számára, hogy Jézusban kik is ők valójában. A 19. igeversben a pogányságból megtértek önazonosságát erősíti. Ezek a hívők már nem idegenek, Jézus által ugyanolyan polgárai Isten országának, mint a Jézusban hívő zsidók. Jézusban már szentek, Isten szolgái, ők is Isten házát képezik a zsidó hívőkkel együtt. A választófal le lett rontva, és már nincs különbség zsidó és nem zsidó hívők között.
Számunkra is emlékeztető ez, hiszen az, hogy Isten jelenlétében lehetünk, nem egy természetes dolog. Jézus nyerte meg számunkra ezt a jogot és kiváltságot. Másrészt arra emlékeztet, hogy Isten házát maga az Isten építi, egységben és egységre. Isten együtt épít bennünket. Egymás által és egymás mellett. Ezért törekedjünk mi is az egységre, hisz a gyülekezet egységben épül.
Végezetül emlékeztetlek, testvérem, arra a kiváltságra, hogy te is polgára vagy Isten országának, és a gyülekezet (Isten házának) tagja. Bátorítalak, hogy törekedjünk együtt a gyülekezet egységére, mert ez a Legfőbb Építőmester munkája!