Igehely: Jn 2:13-22; Kulcsige: Jn 2:15 „Kötélből korbácsot csinált, és kiűzte mindet a templomból a marhákkal és a juhokkal együtt. A pénzváltók pénzét kiszórta, az asztalokat felborította.”
Jézus Krisztus többször megjelent a zsidó ünnepeken. Húsvét előtt is felment Jeruzsálembe, és bement a templomba. A templom az imádság helye kell legyen: „örömet szerzek nekik abban a házban, ahol hozzám imádkoznak” (Ézs 56:7). „Az én házamat imádság házának nevezik.” (Mt 21:13). Jézus nem azt találta a templomban, amire rendeltetett: rablók barlangjává tették.
A vallási rendeletekben meg volt határozva, hogy mennyit, honnan, hogyan kell áldozni. Így az imádság házába beköltözött a piac, az üzlet, a bűnök sokasága. Sok embernek jól jövedelmezett az imádság házának a degradálása. Nem érdekelte a vezetőket, hogy Istennek mi a véleménye az áldozatokról, hogy Ő jelen van-e az ünnepen. Ők ünnepeltek és gazdagodtak. Jézus Krisztus megtisztította a templomot, mert féltő szeretet emésztette Atyja háza iránt (Zsolt 69:10).
A tisztaság és rend szükséges az Úr házában és udvarában is. Az Emberfia azért jött, hogy az ördög munkáját lerontsa. Jézus tisztítani akar, nem pusztítani. Rendet akar tenni. Először ki kell dobni mindent, ami nem az Úr házába való. Mi az élő Isten temploma vagyunk. Szükségünk van a megtisztításra, a rendre, hogy az élő Isten imádatára alkalmas legyen az életünk.