Igehely: 1Kor 3:18-23; Kulcsige: 1Kor 3:21-23 „Azért senki ne dicsekedjék emberekkel, mert minden a tietek; akár Pál, akár Apollós, akár Kéfás, akár a világ, akár az élet, akár a halál, akár a jelenvalók, akár az eljövendők: minden a tietek. Ti viszont Krisztuséi vagytok, Krisztus pedig Istené.”
Lehet úgy gondolkodni, mint Isten? Igen! Az Úr Jézus megtanít rá. Szeretni kell azt, amit Isten szeret, és elhatárolódni attól, amit Ő gyűlöl (Jer 44:4). „Mert én, az Úr szeretem az igazságot, gyűlölöm a rablást és az álnokságot” (Ézs 61:8). „Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak” (Mt 5:24). Jézus megdicséri az efézusiakat, mert gyűlölik azt, amit Ő gyűlöl (Jel 2:5). Jézus követése tehát határozott, bátor kiállás az Isten igazsága mellett.
Isten látja létünk lehetőségeit és veszélyeit. Együtt látja a földet és a mennyet, az időt és örökkévalóságot. Így más dimenzióba kerülnek az Úr parancsai is. Ha így látjuk, nem is olyan teljesíthetetlen (1Jn 5:3), hogy a minket bántónak tartsuk oda a másik arcunkat is, vagy menjünk el a második mérföldre. Aztán, ha tapasztaljuk áldásait, már nehézség nélkül ragaszkodunk is hozzá. Mert ezek a konkrét parancsok konkrét eredményeket szülnek.
Jézus megtanít imádkozni, ráhagyatkozni az Atya mindenhatóságára, mindentudására és szent akaratára. És ekkor nem idegeskedünk, hogy nincs minden úgy, ahogy szerintünk lennie kellene. Ez nem akadályoz abban, hogy példáját követve megtegyük azt, amit megtehetünk.