Igehely: 1Kor 9:15-18; Kulcsige: 1Kor 9:15 „Én azonban ezek közül egyikkel sem éltem. De nem azért írtam nektek ezeket, hogy velem is így történjék ezután. Mert jobb volna inkább meghalnom, mint hogy valaki dicsekedésemet alaptalanná tegye.”
Pál apostol arról ír, hogy őt sáfársággal bízta meg Isten, az evangélium, az örömhír hirdetésével, erről kell majd számot adnia. Nem mindenkinek ez a megbízatása, különböznek a kegyelmi ajándékok, különböznek a szolgálatok is. A sáfárság azonban minden hívő életében megjelenik.
Pál ezt írja a Római levélben: „Mivel pedig a nekünk adatott kegyelem szerint különböző ajándékaink vannak, eszerint is szolgálunk” (12:6-8). Utána felsorolja: prófétálás, tanítás, buzdítás, adakozás, elöljáró, könyörülő – és ez a felsorolás nem teljes. Minden szolgálati képességünket sáfárságra kaptuk, és egyszer számot kell adni Istennek, a megbízónknak, hogyan sáfárkodtunk ezekkel.
Soha nem értettem, hogy ha valakinek nyilvánvalóan Istentől való képessége van valamire, miért akar egészen más, olyan területen szolgálni, amire nincs ajándéka Istentől. Csábítóak a látványos, sok ember által csodált „divatos” szolgálatok, de nem minden hívő embernek ez a tálentum adatott.
Kérd el Istentől, milyen sáfársággal bízott meg téged, miben kell hűségesnek bizonyulnod!