Az isteni kijelentés igazát – „az én erőm erőtlenség által ér célhoz” (2Kor 12:9) – a Szentírás és a misssziótörténet egyaránt hitelesíti. Ezt látjuk az alkalmatlansága miatt vonakodó és félelmeivel viaskodó Gedeon esetében is, akit végre is egyszerű falusi legényből maga az Úr formál olyan hadvezérré, aki belefér a hithősök bibliai névsorába is (vö. Zsid 11:32).
Isten meglepő módot választott Gedeon felkészítésének bevégzésére. Nem közvetlenül szólítja meg, hanem egy másoknak, ráadásul ellenségeinek adott álom és annak magyarázata által. Ebből Gedeon nemcsak bekövetkező győzelméről értesül, hanem megérti eszköz szerepét is, amit három évezred múltán egy erdélyi költő így fogalmaz meg: „És hogyha néha-néha győzök, / Ő járt, az Isten, járt előttem, / Kivonta kardját, megelőzött”. Gedeon immár kész az Úrtól rábízott feladatra. Ezt, Istent és társait illető két megnyilatkozása igazolja: „leborult imádkozni. Azután visszatért Izráel táborába, és azt mondta: Keljetek föl, mert kezetekbe adta az Úr Midján táborát”.
„Tégy foglyoddá, Uram, / Akkor szabad leszek; / Késztess megadnom önmagam, / Győzelmet úgy veszek!” (HH 714)