A Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége által kiadott napi igei elmélkedés-sorozat
Délelőtti elmélkedés
Dávidot Isten vezette győzelemre
Igehely: 2Sám 5:6–12; Kulcsige: 2Sám 5:10 „Dávid egyre jobban emelkedett és növekedett, mert vele volt az Úr, a Seregek Istene.”
Dávid elfoglalta a honfoglalás után még a jebusziak birtokában maradt sziklavárat. Ez a saját területe lett, így lakhely és település szempontjából nem függött egy törzs kegyeitől sem, még a magáétól, a Júda törzséétől sem. Ez lett a későbbi Jeruzsálem, az ország fővárosa.Dávid emelkedett és erősödött, mert vele volt az Úr. Mert az volt az Úr terve vele, hogy hatalmas és fontos király legyen. Ebből nem azt tanuljuk – a teljes Biblia üzenetét figyelembe véve –, hogy aki az Úrral jár, az minden földi vonatkozásban emelkedik, gyarapodik és gazdagodik. Igen, ha ez az Úr akarata, hogy így legyen. Azonban az Úrnak vannak kicsinyei („Ne félj, te kicsiny nyáj!” – Lk 12:32), szegényei és betegei is. Ha az Úrral járunk, akkor gyarapodásunk elsősorban a menny szemszögéből gyarapodás és erősödés.Az Úr velünk van, ezért mi is emelkedhetünk és növekedhetünk. A földiektől a mennyeiek felé. „Azokat keressétek, amik odafent vannak…” (Kol 3:1). A földek felé való „növekedés” nem emelkedés, hanem süllyedés. A lelki dolgokban való növekedés az igazi emelkedés.Miben növekedsz és emelkedsz az utóbbi időben?
Kovács József
Délutáni elmélkedés
Ki hasonló az Úrhoz?
Igehely: Zsolt 89:1–19; Kulcsige: Zsolt 89:7 „Mert ki van a fellegekben, aki egy sorba állítható az Úrral? Ki hasonló az Úrhoz az istenfiak között?”
A zsoltáros, ez esetben az ezráhi Étán, Isten kiválóságában találja örömét, hisz „Boldog nép az, amely tud neked ujjongani!” – mondja (16.v.). Isten személyére összpontosítani, tetteit szemlélni, hűségében élvezetet találni minket is nagyon felüdít és megerősít. Tegyük ezt ma este is együtt. Aki ezekkel a gondolatokkal hajtja le a fejét, annak az Úr „álmában is ad eleget”.A zsoltáros lelkesedése nem értelmetlen. Istent kiválónak találja a természetben: „az egek magasztalják csodáidat.” A természet Isten kezének munkája, és magán viseli „ujjlenyomatát”. A csillagos eget szemlélve derült nyári éjszakán, a tenger hullámainak moraját hallgatva, vagy magas hegygerincről letekintve mi is meghatódva énekeljük: „Mily nagy vagy te!”Az Úrhoz nincs hasonló népéhez való hűségében sem: „Örökké tart kegyelmed, hűséged szilárd, mint az ég!” Nemcsak a zsoltáros, mi is elmondhatjuk ezt. Ezzel a gondolattal térni nyugovóra minden földi kincsnél többet ér. „Békében fekszem le, és el is alszom, mert csak te adod meg, Uram, hogy biztonságban élhessek!” (Zsolt 4:9).