Isten ajándékai és elhívása visszavonhatatlanok. Választott népével kapcsolatos tervei és céljai nem válnak semmissé, még akkor sem, amikor a nép elbukik. Elkötelezettsége megingathatatlan. Ez lehetővé teszi számunkra is, hogy higgyünk, és nyugalmunk legyen Isten hűségében, mert ez nem a mi teljesítményünktől függ.
Milyen mély és valódi bizalomra és hálaadásra ad nekünk is okot Isten szuverén és megmásíthatatlan kiválasztása! Ha az övéi vagyunk, semmi nem választhat el bennünket tőle. Sokszor esünk abba kísértésbe, hogy Istent ítélkező és haragos bíróként lássuk – ilyenkor sokkal inkább magunkat látjuk, mint azt, aki Isten valójában. Igen, Ő bíró is, Ő a Seregek Ura, de ezek nem egymásnak ellentmondó, sokkal inkább a teljesség egy-egy részét kifejező tulajdonságok. Isten szerető mennyei édesapaként mutatkozik be, így bánik népével, személyesen velünk is, ha hozzá tartozunk. Egy apa nem veszi vissza gyermekétől a javait, amikor a gyermek lázad, és nem szűnik meg szerető apja lenni, bár szeretete olykor a fenyítékben mutatkozik meg.
Mit jelent számodra, hogy Isten nem veszi vissza elhívását vagy ajándékait? Hogyan használod azokat az ajándékokat, amiket Isten rád bízott? Használhatnád jobban is?