Igehely: 2Kir 3:6–20 Kulcsige: 2Kir 3:17 „Mert ezt mondja az Úr: Nem láttok szelet, nem láttok esőt, mégis megtelik ez a patakmeder vízzel, és ihattok ti is, a nyájaitok meg a málhás állatok is.”
Milyen az az ember, akit Isten megsegít, aki által győzelmet ad? Milyennek kell lennünk, hogy mi is győzhessünk?
Kész a segítségnyújtásra. Amikor valaki bajban van (Jórám), kész segíteni, jön és harcol az embereivel együtt. Hoznak felszerelést, katonákat, lovakat, mindent, ami kell. Ilyenekké akar Isten bennünket tenni, ez a krisztusi lelkület.
Megoldást keres. Nem vészmadárkodik, nem a keserűség beszél belőle, hanem az ügy jó kimenetelére, a megoldásra törekszik. Nem nyugszik bele a rossz helyzetbe, meg akarja azt változtatni. Kérdezősködik, gondolkodik, imádkozik ennek érdekében.
Isten vezetését akarja látni. Kér és hív prófétát. Alázatos és nem követelőző Isten emberével szemben. Alárendeli magát, csendben van, figyel, és azon gondolkodik, hogyan vigye végbe azt, amit a próféta mond. Ilyen annak a személyisége, aki megtért Istenhez és az Ő akaratát keresi mindenkor.
Tiszteli és becsüli Isten emberét. Elismeri, hogy Isten szól Elizeus próféta által, örül, hogy ilyen embert láthat, Istennek ilyen szolgájával találkozhat. Ez a tisztelet és nyitottság lelkülete.