Igehely: 1Kor 7:22–24 „Mert az Úrban elhívott rabszolga az Úr felszabadítottja, hasonlóan a szabadként elhívott a Krisztus rabszolgája. Áron vétettetek meg: ne legyetek emberek rabszolgái! Mindenki abban maradjon meg Isten előtt, testvéreim, amiben elhívatott.”
Lehet státuszt, munkahelyet, felekezetet, házat, hazát és még mi mindent cserélni, viszont annál nagyobb magaslatra, minthogy valaki Krisztus véren váltott rabszolgájává legyen, lehetetlen feljutni. Az ember számára nincs is nagyobb magaslat! Senki sem a maga erejéből jutott oda: akinek sikerült, egyedül a golgotai Áldozatnak köszönheti. Ha a Krisztus rabszolgái vagyunk, akkor neki kell engedelmeskednünk, aki azt mondja: „ne legyetek emberek rabszolgái!” Vagyis ne emberi kívánságok, emberi akarat, félelem vagy elképzelés szabjon nekünk határokat vagy nyisson nekünk teret sem fizikai, sem szellemi vonatkozásban! Minden lépésünket csakis az Úr – igéjében kijelentett – akarata szerint tegyük meg! A neki való engedelmesség jelenti számunkra a valódi szabadságot, a kiteljesedett, boldog életet.
Van, hogy maradásra késztet, amikor szívesen mennénk, és van, hogy küld, amikor szívesen maradnánk. Ő tudja, mit miért tesz és parancsol – létezhetetlen, hogy csalódjunk benne. Ne feledd az igét: „Áron vétettetek meg”! Légy kész ma is örömmel szót fogadni Megváltódnak!