Minő szép és kedves dolog, mikor egy fiatal azzal tűnik ki, hogy Istenhez ragaszkodik. Nem a ki vagy feltűnés végett, hanem meggyőződésből, elkötelezettségből. A meggyőződés nem divatos, nyitottság ürügyén felületességre nevel a világ, legyenek a fiatalok olyanok, akik mindenféle tanítás szelében ide-oda hányódnak és sodródnak az emberek csalásától, tévútra csábító ravaszságától (Ef 4:14). Nem is beszélve az elkötelezettségről, nemhogy Istenhez, de semmihez sem. Azzal ámítva, hogy a gyökértelenség a szabadság, ördögszekérként süvítenek az életen végig. Isten azonban arra tanít, hogy a Krisztus lakjék szívetekben a hit által, a szeretetben meggyökerezve és megalapozva (Ef 3:17). Nem ragaszkodunk semmihez és senkihez. Hívő házasságokban gyarapszik a válás, csakis szívünk keménysége miatt (Mt 19:8). Elveinket feladjuk különböző célok eléréséért, vagy kényelmetlen helyzetek elkerüléséért. Ezékiás 25 éves volt és elszánt. Megszüntette az áldozóhalmokat, összezúzta a szent oszlopokat, kivágatta a szent fákat, és darabokra törette a rézkígyót – rontom-bontom. Nehustánt Mózes készítette (neve is volt), és túlélte a bírákat, a nagynevű királyok meghagyták, Dávid, Salamon nem bántotta. És ez a fiatalember darabokra törette. Mert EGYEDÜL az Úr a megtartó! Nem a halom, a szent fa, rézkígyó, erdélyi baptizmus, bármely szent hagyomány, körülmetélés, bemerítés. És ha nem megy félrevezetéssel, aki cselekszi a bűnt kezdettől fogva, az ördög, jön megfélemlítéssel: az asszír király azonban elküldte hadvezérét, udvarmesterét és kincstárnokát Lákisból Ezékiás király ellen erős hadsereggel Jeruzsálembe (2Kir 18:17). Ezékiás imádságára válaszol Ézsaiás által az Úr: Pajzsa leszek ennek a városnak, és megszabadítom önmagamért, meg szolgámért, Dávidért. Azon az éjszakán eljött az ÚR angyala, és levágott az asszír táborban száznyolcvanötezer embert (2Kir 19:34-35). Azért jelent meg az Isten Fia, hogy az ördög munkáit lerontsa (1Jn 3:8). Ezt pedig éppen a ti javatokra mondom, nem azért, hogy tőrbe csaljalak, hanem hogy feddhetetlenül élhessetek, és osztatlan szívvel ragaszkodjatok az Úrhoz (1Kor 7:35)