Igehely: Jak 1:2–4 Kulcsige: Jak 1:2 „Teljes örömnek tartsátok, testvéreim, amikor különféle kísértésekbe estek.”
Vasárnap reggelhez hasonlóan ma is az örömnek egy különleges forrásáról elmélkedhetünk, mégpedig a kísértésekből fakadó örömről. Természetesen nem annak örülünk, amit magával hoz a kísértés – frusztráció, feszültség, félelem – sem annak, amivel fenyeget – bűn, bukás, csalódás. Csak akkor tarthatjuk teljes örömnek, amikor különféle kísértésekbe esünk, ha sikeresen felülkerekedünk rajtuk. Jakab kifejezetten úgy beszél a kísértésről, mint aminek ellen lehet és kell állni. Az ilyen győzelmek olyan lelki erényeket munkálnak ki bennünk – kitartás, elszántság, állóképesség –, amelyek a további kísértések legyőzésében segítenek. A kísértéssel és következésképpen a bűnnel való harcra nem úgy kell tekintenünk, mint vég nélküli küszködésre, hanem mint lépcsőzetes fejlődésre, ahogy egyre inkább tökéletesek, hibátlanok és fogyatkozás nélküliek leszünk (Jak 1:4).
Kedves Olvasó, hívlak arra, hogy minden mai kísértésre úgy tekints, mint lelki megerősödésed lehetőségére és örömöd forrására!