Igehely: 2Kir 18:19–25; 19:32–34 Kulcsige: 2Kir 19:34 „Pajzsa leszek ennek a városnak, és megszabadítom önmagamért meg az én szolgámért, Dávidért.”
Az ördög, lelkünk ellensége folyamatosan arra törekszik, hogy félelemben és rettegésben tartsa Isten népét. Tudva, hogy a háborút már elveszítette, mert „győzött az oroszlán Júda törzséből” (Jel 5:5b), a csatákat még meg akarja nyerni. Arra törekszik, hogy minél jobban megnyomorítsa a Krisztusban hívők életét. Nehogy jó bizonyságok legyünk a környezetünkben, nehogy a krisztusi jó illat terjedjen tovább, ami arra ösztönözné az embereket, hogy megtérjenek. Ahogy Ezékiás idejében, ma is megy ez a félelemkeltés. Hallunk közeli és távoli híreket, amik félelemre adhatnak okot. Jézus Krisztus figyelmeztette a tanítványait: „Fogtok hallani háborúkról, és hallotok háborús híreket” (Mt 24:6a). De nem áll meg itt a Mester, hanem folytatja: „Vigyázzatok, ne rémüljetek meg, mert ennek meg kell lennie, de ez még nem a vég.” Ha azt tesszük, amit Ezékiás tett, és kiöntjük szívünket az Úrnak, akkor fog jönni a szabadulás, úgy ahogyan el sem tudjuk képzelni.
Bízzunk a mi Urunkban, testvéreim! Ezt mondja az Úr: „Én, aki igazat beszélek, és van erőm a szabadításhoz!” (Ézs 63:1b).