Igehely: Mk 4:26–34 Kulcsige Mk 4:31-32 „Olyan, mint a mustármag: mikor elvetik a földbe, kisebb minden magnál a földön, miután pedig elvetették, megnő, és nagyobb lesz minden veteménynél, és olyan nagy ágakat hajt, hogy árnyékában fészket rakhatnak az égi madarak.”
A házon belüli képek után Jézus ma ismét a szántóföldek felé tereli figyelmünket, hogy ezúttal az Isten országa növekedését szemléltesse. Bemutatja, hogy az új életünkben tapasztalt fejlődés titokzatos, de magától értetődő, látványos és valóságos.
Az Isten alkotta élő szervezetek esetében természetes a növekedés, mégis csoda. Ember nem tud ilyet produkálni. A növények esetében a fokozatosan kiteljesedő élet csírája ott van már a magban, de jó talaj és megfelelő feltételek kellenek ahhoz, hogy sarjadjon, szárba szökkenjen és kalászt, gyümölcsöt érleljen.
Isten országa úgy kezdődik el bennünk, hogy a szívünkbe hintett igemagvak kikelnek, az új élet megszületik. Fejlődéséhez fontos, hogy egészséges, imádságos, bibliás, gondoskodó gyülekezeti közösségbe ágyazódjon. De „Isten az, aki a növekedést adja” (1Kor 3:7). Az Ő keze van a példázatban leírt magától növekedés, termés mögött (28.v.).
Emberi ügyeskedések produkálhatnak szenzációkat, de ezek kipukkannak, mint a felfújt lufi. Az Isten adta növekedés viszont valóságos, mint a hirtelen nagyra nőtt mustárcserje, melynek „árnyékában fészket rakhatnak az égi madarak” (32.v.). Kérjük Istentől lelki növekedésünket!