Igehely: 2Krón 10:1–11 Kulcsige: 2Krón 10:7 „Amikor látták mindazok az izráeliek, akik a völgyben laktak, hogy azok megfutamodtak, és hogy Saul is meghalt fiaival együtt, elhagyták városaikat, és elmenekültek, a filiszteusok pedig odajöttek, és letelepedtek azokban.”
Lehet jó esélyekkel kezdeni egy életpályát, de könnyen el lehet rontani az irányt. Roboám a nagy esélyét eljátszotta, annak ellenére, hogy megvolt minden jogosultsága arra, hogy Salamon, a bölcs király utódaként győztes legyen. Diadalmenetben vezethette volna tovább Isten népét. Először jól is indult, amikor a vének tanácsát kérte ki. A baj azzal kezdődött, hogy a két vagy több tanács között nem tudott különbséget tenni, jól választani.
Életutunk valamelyik területén valamennyien pályakezdők vagyunk. Új feladatok várnak ránk, amit még nem ismerünk, vagy csak részben ismerjük őket. Szükség van tanácsra, tanácsadókra. Tudsz-e dönteni a hangok között, hogy melyikre hallgass? Szívügyed-e mások élete, sorsa és üdvössége? Ha Roboám nem azokat a szavakat mondta volna, akkor egy egész nép élete, sorsa másképpen alakulhatott volna.
„Valamit kérnek tőled. / Megtenni nem kötelesség./ Mást mond a jog,/ mást súg az ész./ Valami mégis azt kívánja: Nézd,/ tedd meg, ha teheted!/ Mindig arra a harmadikra hallgass,/ mert az a szeretet.” (Túrmezei Erzsébet: A harmadik) A jóságos szó ebből a forrásból jön!
Ének: Szeretet áradjon köztünk (HH 680).