Igehely: Gal 5:24–6:5 Kulcsige: Gal 6:1 „Testvéreim, ha valakit tetten is érnek valamilyen bűnben, ti, akik lelki emberek vagytok, igazítsátok helyre az ilyet szelíd lélekkel. De azért vigyázz magadra, hogy kísértésbe ne essél!”
Az állandó lelki éberség, önmagunk mérlegre állítása, a szembesülés gyarlóságunkkal és bűneinkkel elveszi a kedvünket attól, hogy mások gyarlóságának és bűneinek ügyét lobogtassuk magunk előtt. Elveszi a kedvünket attól, hogy mi akarjunk csalhatatlan igazságot szolgáltatni. Nem jelenti ez azt, hogy szemet kell hunynunk embertársaink elveszett állapota és lelki testvéreink törvényszegései fölött. Amikor az Úr ilyen emberek életében kíván áldásként felhasználni, méltatlanságunk tudatában jövünk Tanítómesterünkhöz, hogy erősítsen meg a szelíd és alázatos lélekben, mert ha egy pillanatra is más lelkület jut érvényre bennünk, mint az Ő lelkülete, már el is buktunk.
Ez az állandó éberség és engedelmesség jelenti a Lélek szerinti, szelídség uralta életet. Csak ezzel a lelkülettel tudjuk kellőképpen komolyan venni a magunk terhének (a görögben: katonai túlélőcsomag) hordozását, ugyanakkor a ránk bízottak terhének (a görögben: szakajtókosár, amivel az árut vitték a piacra) hordozásába való besegítést, betöltve a Krisztus törvényét. Imádkozzunk ilyen lelkületért!