Igehely: Péld 30:18–19 „Ez a három dolog csodálatos előttem, sőt négy dolgot nem értek: a sasmadár útját az égen, a kígyó útját a kősziklán, a hajó útját a mély tengeren és a férfi útját a nővel.”
Ágúr, aki 2600 évvel ezelőtt élt, tudatlannak minősíti magát (2.v.). Igaz, hogy nem használhatott olyan fejlett mikroszkópokat és teleszkópokat, mint amilyenekkel ma rendelkezünk, de megfigyeli az állatok világában felfedezhető rendet és titokzatosságot.
A sasok útja az égen csodálatos, mégis kiismerhetetlen. Nem használnak GPS-t. Nem hagynak maguk után nyomot, lekövethetetlenek. Akár 6000 méteres magasságban is képesek repülni, és figyelni a földet, zsákmány után kutatva.
Mi egy fejlett korban élünk. Már egy évszázaddal ezelőtt megmondták: 50–100 éven belül mindent meg fogunk tudni magunkról, egymásról, a mikro- és makrovilágról, és nem lesz szükség hitre, mert kizárjuk az életünkből az ismeretlent. De minél többet fedezünk fel az atomok világából és a csillagrendszerekről, annál több új kérdés nyílik ki, és marad megválaszolatlanul.
Isten felé a csodálatunkat és alázatunkat kifejezhetjük ma azzal, hogy alkotásait szemlélve Őt, az Alkotót imádjuk.
Van-e olyan helyzet az életedben, amelyben nem érted Isten tervét, de bízni szeretnél benne? Mi segít abban, hogy elfogadd Isten útjainak titokzatos voltát?