NAGYVÁRADI 1. SZ. BAPTISTA GYÜLEKEZET

ÁHÍTAT – 2025. október 18., szombat

A Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége által kiadott napi igei elmélkedés-sorozat

Délelőtti elmélkedés

… Még nincs itt az ideje a mártírhalálnak
Igehely: ApCsel 20:1–6 Kulcsige: ApCsel 20:3 „Három hónapig maradt ott, mivel azonban a zsidók merényletet terveztek ellene, amikor hajóra akart szállni Szíria felé, úgy döntött, hogy Makedónián át tér vissza.”
Pál apostol következetlen! Ebben az esetben, amikor megtudja, hogy a tengeri úton merényletet terveznek ellene, változtat az eredeti terven, és a szárazföldön indul visszafelé. Később viszont, amikor Agabosz azt prófétálja, hogy Jeruzsálemben fogságba fog esni, ezért mindenki kérve kéri, hogy ne menjen oda, nem törődik ezzel, és mégis továbbmegy (21:13).
De nem is! Pál apostol következetes! Nem az emberi logikához, az életösztönhöz ragaszkodik, ami azt mondja, hogy minden veszélyt kerüljünk el, hanem Istenhez. Aki néha azt mondja, hogy kerüljük ki a veszélyt, sőt, csodálatos meneküléseket is ad. Máskor viszont az Ő útja épp a legnagyobb veszélyen keresztül vezet, és nem is szabadít meg azokból. A mi feladatunk felismerni, hogy mikor mi az Ő akarata.
Volt már olyan döntésed, ami utólag helytelennek bizonyult? És olyan, amiről kiderült utólag, hogy Isten akaratával egyezett? Tanultál az előbbiekből? Hálát adtál az utóbbiakért? Most ennek van itt az ideje.
Szekrényes József

Délutáni elmélkedés

Meglátogattatok
Igehely: Mt 25:34–40 Kulcsige: Mt 25:34–36 „Akkor így szól a király a jobb keze felől állókhoz: Jöjjetek, Atyám áldottai, örököljétek az országot, amely készen áll számotokra a világ kezdete óta. Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok, mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, börtönben voltam, és eljöttetek hozzám.”
Ezt az igerészt olvasva talán eszünkbe jut, hogy az e heti igékben volt egy hasonló, de éppen ellenkező előjelű szakasz: ott az emberek dicsekedtek a tetteikkel, Jézus pedig azzal felel, hogy nem ismeri őket (Mt 7:22–23). Itt Jézus az, aki a jótetteket sorolja, az igazak pedig csak csodálkoznak.
Nyilván, a kettő közül a most olvasott eset a kívánatos. Nem könnyű úgy cselekedni jót, hogy „ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb.” De a tudatos, tervezett jótettekre is nagy szükség van. Ha nem a feltűnési vágy az indíték, akkor még jobb. Pál apostol szerint még a színből való igehirdetés is hasznos. Isten biztosan fel tudja használni azt is, bár feltehetőleg nem jutalmazza meg.
Jézus példáját követve gyakoroljuk a jótékonyságot, a beteglátogatást, adakozást, a szükségben levők felkarolását. Nem azért, mintha a cselekedeteken múlna az üdvösségünk, vagy Isten előtt kellene bizonyítanunk. Isten látja a hitünket, de az emberek erre nem képesek, nekik szükségük van arra, amit Jézus is mond: „gyümölcseikről ismeritek meg őket.” Bárcsak minden hívő a jó gyümölcseiről lenne ismert!
Szekrényes József