Fontos, hogy az ember fel legyen készülve feladatai elvégzésére. Nem vállalhatsz el egy munkát, ha nincsenek meg a megfelelő szerszámaid. Nem mehetsz el egy vizsgára úgy, hogy nem készültél fel előtte, nem olvastad el a vizsgaanyagot. Egy katonát sem küldenek el a harcba, ha előbb nem készítik fel, nem szerelik fel kellőképpen, hogy majd képes legyen a harcban megállni.
Valószínűleg találkoztunk már olyan mesteremberrel, aki megígérte, hogy jó munkát fog végezni, de a végén csalódtunk benne. Nem értett hozzá, nem volt alkalmas a feladat elvégzésére, bántuk, hogy vele egyeztünk meg. Nem kellemes, amikor valakiben csalódunk. Hát milyen az, amikor saját magunkban csalódunk?!
Vajon a lelki életben nem ugyanúgy van ez? Nem lehetünk könnyelműek, mindig készenlétben kell lennünk, gyakorolni magunkat az imádkozásban, a közösségben, a Biblia olvasásában, mert csak így maradhatunk meg, és lehetünk győztesek Isten kegyelme által.
Vigyázzunk, ne bízzuk el magunkat, hanem bízzuk magunkat az Úrra, kérve Őt ma is, hogy készítsen fel bennünket a lelki harcra.