Igehely: ApCsel 18:18–22 Kulcsige: ApCsel 18:22 „Miután Cézáreába érkezett, felment Jeruzsálembe, köszöntötte a gyülekezetet, azután lement Antiókhiába.”
Példaértékű számunkra, amiként Pálék elindultak a missziós útjaikra, amiként formálódtak, összedolgoztak a kiválasztott munkatársak, amiként kitartottak a nehéz körülmények között, amiként búcsúzkodtak, és amiként visszaérkeztek a kiküldő anyagyülekezetbe.
Pálék példája, de a szükségek is igazolják, hogy az együttléteink végén jó, hogy ne „tűnjenek el nyomtalanul” a szolgálattevők. Lehetnek megválaszolatlan kérdések, elmondatlan imák, kívánt beszélgetések a jelenvevőknél. Nem kell hirtelen eltávoznunk a missziómezőről sem. Hasznos lehet a hagyatkozás, az utógondozás. Létjogosultságú a szívélyes búcsúzkodás is.
Pál a korinthusi nehézségek között názíri fogadalmat tett, amit be is tartott (4Móz 6:1–21). Ez azt is jelenti, hogy Pál hithű zsidó maradt. A keresztyénség nem egy merőben új vallás, hanem a judaizmus kiteljesedése.
A misszionáriusok időnként rendszeresen térjenek vissza az őket kiküldő, támogató gyülekezetekhez! Ott számoljanak be részletesen az Úr munkájáról a missziómezejükön és az átéléseikről! Pihenjenek meg, és készüljenek fel a következő missziós tevékenységükre, útjukra!