Igehely: Jer 1:4–8 Kulcsige: Jer 1:7 „Az Úr azonban ezt mondta nekem: Ne mondd, hogy fiatal vagy, hanem menj, ahova csak küldelek, és hirdesd, amit csak parancsolok!”
Az elhivatottság egy belső megszólítás Istentől, hogy egy adott célt vagy küldetést teljesítsünk az Ő szolgálatában. Ez nem egyenlő a tehetséggel vagy a képességekkel. Isten bármikor, bárkit elhívhat a szolgálatára kortól, nemtől, előképzettségtől függetlenül. A legkülönbözőbb élethelyzetekben a legkülönbözőbb módon hívott el különféle embereket. Sámuel, Dávid, Dániel fiatalon kapta Istentől elhívását. De Ábrahámot hetvenöt, Mózest nyolcvanévesen hívta el az Úr.
Jeremiás elhívása az egyik legmegindítóbb példa arra, ahogyan Isten egy fiatal fiút bíz meg a feladattal, hogy prófétaként szóljon népéhez. Jeremiás aggódik a kora miatt (6. v.), de Isten biztosítja őt, hogy nem kell aggódnia, mert Ő vele lesz (7-8.v.). A fiatal elhívott engedelmeskedik Istennek még akkor is, amikor nehézségekkel és ellenállással kell szembenéznie. Jeremiás nem érezte magát alkalmasnak a feladatra, de Isten erőt és bölcsességet adott neki küldetésének betöltéséhez.
Ez arra tanít minket, hogy ne féljünk a tökéletlenségeinktől, hanem bízzunk Istenben, aki velünk van, és erőssé tesz a gyengeségünkben (2Kor 12:10)! Légy nyitott ma Isten hívására, és légy kész arra, hogy kövesd Őt, bárhova vezet!