Igehely: ApCsel 2:42–47 Kulcsige: ApCsel 2:42 „Ők pedig kitartóan részt vettek az apostoli tanításban, a közösségben, a kenyér megtörésében és az imádkozásban.”
A testvéri közösség alaptételeit olvashatjuk ma: együtt részt vettek az apostoli tanításban; de nem álltak meg itt, részt vettek a közösségben: egymást erősítették, bátorították; de nem álltak meg itt: részt vettek a kenyér megtörésében; de nem álltak meg ennél sem: részt vettek az imádkozásban, aminek következményei voltak Isten kegyelméből.
Hangozhat a tanítás, ha nincs közösség, létezhet a közösség, ha nincs fókuszban az Ige. Lehet kenyér megtörése, imádság, de kell az állhatatosság is, az egy szív és egy lélek. Ha kimarad vagy túl hangsúlyossá válik ezek közül valami, torzul a gyülekezet, torzul az Istenkép. Az első gyülekezet helyesen értelmezte a lényeget: akik látták őket, dicsérték az Istent. Így van ez ma is? Tegyük mérlegre közösségünk lelki életét, a saját jelenlétünket, Isten színe előtt megélt valónkat! Látják rólunk, hogy teljesen követjük az Úr Jézust, vagy még igazán el sem indultunk? Igazságban és szentségben, az Úrtól kapott örömben vagyunk jelen amikor összejönnek a szentek, vagy nehézkesen, megfelelési kényszerből, mások miatt?
Isten helyre szeretne állítani minket, azért adja ezeket az igéket elénk. Keressük a helyreállás módját, legyünk a közösség építői!