Igehely: 1Krón 22:17–19 Kulcsige: 1Krón 22:19 „Most azért keressétek szívvel-lélekkel Isteneteket, az Urat! Lássatok hozzá, és építsétek föl Istennek, az Úrnak a szentélyét, hogy bevihessétek az Úr szövetségládáját és az Isten szentélyének az edényeit abba a templomba, amely az Úr nevének tiszteletére épül.”
Az első templom építése előtt Dávid király arra szólította föl a népet, hogy szívvel-lélekkel keressék Istenüket, az Urat. Ez egy őszinte közeledés a bensőséges kapcsolat elérésére. Lehet Istent felületesen, formálisan, rutinosan is keresni, hozzá közeledni. Ne így tegyük, ne ezt válasszuk soha, hanem evezzünk ki a mély vizekre, az igazi áldásokat ne a felszínen keressük!
A templomépítés Isten földi lakóhelyének a létrehozása volt, nem egy közönséges lakóházé. A templomban volt a szentély és a szentek szentje is, benne az Úr szövetségének ládájával. Szenteljük meg mi is szívünkben Urunkat, Megváltónkat, tanítson Ő minket Lelke által, kérjük ezt tőle!
A templom Jeruzsálemben, Izráel népe közt volt. Ha külön helyen is, de Isten köztük lakott. Köszönjük meg Megváltónknak, hogy Lelke által bennünk lakik, testünket az Ő templomává tette, bennünk él, velünk van. Legyen hálás a szívünk ezért a kiváltságért, amit az újszövetség részeseiként nekünk adott! Ne feledjük soha, hogy Ő ennyire szeretett minket, ezért szeressük Őt mi is teljes szívünkből!