Amikor Jézus Krisztusnak, Isten Fiának a halálára gondolunk, aki által a kegyelem kiáradt minden ember számára, tudnunk kell, hogy Ő a halált önként vállalta értünk. Ezt nehezen tudták felfogni a tanítványai is. Sokáig nem is értették, hogyan történhet ilyen, hogy a Mester önként megy a halálba. Mikor jöttek, hogy Jézust letartóztassák, Péter hirtelen kardot rántott, és rátámadt a katonákra, egyikben kárt is okozva. Jézus azt mondta Péternek, hogy tegye vissza kardját, majd hozzátette: „Vagy azt gondolod, hogy nem kérhetném meg Atyámat, hogy adjon mellém most tizenkét sereg angyalnál is többet?” (Mt 26:53). Akinek minden a hatalmában volt, abban a helyzetben nem tudott volna megoldást találni? Dehogynem, de a megoldás pont abban volt, hogy vállalta a szenvedés útját az emberiségért.

Jézus halálakor úgy tűnt, hogy a sötétség végre győzött a világosság felett, de pont az ellenkezője történt. Jézus önmagát áldozta fel, és így aratott végleges és örök győzelmet.

Gondoltál-e már arra, hogy a lemondás, a megalázkodás jelenti az igazi győzelmet?