Illés harmadik feladata az volt, hogy felkenje prófétaként Elizeust a saját helyébe. Megtalálta őt, amint szántott tizenkét pár ökörrel, rátette a palástját, és elment. Nem olvasunk olajjal való megkenésről, viszont Elizeus pontosan megértette, hogy ez mit jelent: Isten hívja a szolgálatra. Mikor Isten elhív, két dolgot tehetsz. 1.) Elbúcsúzol. Elizeus megcsókolja anyját és apját, értésükre adta ezzel, hogy háznépét és mindent, ahová tartozott, elhagyja az Úrért. Az búcsúzás fontos, mert azzal az ember kimondja az elhívását és a válaszát a hívásra. Ezzel Isten szavát megerősítjük magunkban, és megnehezítjük azt a lehetőséget, hogy majd hazatérhetünk, ha nem mennek jól a dolgok. 2.) A visszatérő hidakat felégeted. Isten elhívása kimondhatatlan öröm. Viszont az út, amin vezetni fog, olykor nehéz, és régi természetünk visszavágyna a régi életbe. Elizeus egy pár ökröt levág, és a népnek adja, a tüzet az ekeszerszámokból rakja. Minden lehetőséget elvág a visszatérésre.

Bárcsak ne lenne senki és semmi sem fontosabb a követésében, mint maga Isten! És mindaz, ami gátolna abban, hogy az elhívásunknak eleget tegyünk, hamuvá váljon! Kérjük ezt ma este mindnyájan, komolyan!