A papok és léviták, akik Zerubbábellel tértek haza, és újraindították a templomi szolgálatokat, név szerint fel vannak sorolva. Huszonkét pap és hat lévita családfő. Egyikből több, a másikból kevesebb. Nem véletlen az arány sem. Több volt a pap, mint a dicsőítésvezető. A papok feladata volt az áldozatok bemutatása, a közbenjáró szolgálat végzése, a léviták feladata pedig az Isten dicsőítése és az őt magasztaló éneklés vezetése. A papok és léviták egész családjukkal, minden hozzátartozójukkal részt vettek a szolgálatokban. Tehát azok vannak itt nevesítve, akik egész házuk népével szolgálták az Urat. Vajon az újszövetségi korban, a Krisztus gyülekezetében kik azok, akik a leghitelesebben végzik a közbenjáró és dicsőítő szolgálatot? Azok, akik a családjukra úgy viselnek gondot, úgy vezetnek és imádkoznak, hogy azok megtérnek. Azokról okkal feltételezhető, hogy az Úr legközelebbi munkatársai lehetnek. Egy megújult gyülekezetben azok járnak elől a szolgálatban, akik a családjukban is jó példát mutatnak. Legyen több az imádkozó, a közbejáró, az igehirdető, az evangélista, a pásztor, a tanító a gyülekezetben, mint ahány énekes, és akkor lesz jövő!