Igehely: Neh 12:27-37; Kulcsige: Neh 12:31a „Azután felküldtem Júda vezető embereit a fal tetejére, és felállítottam két nagy, hálaadó énekkart és menetet.”
Jeruzsálem falainak felszentelése egy hálaadó istentisztelet keretében történt. Amit megjegyezhetünk erről az istentiszteletről, hogy nagyszabású volt, mert minden lévitát összegyűjtöttek a hangszereikkel együtt. A hálaadó istentiszteletről nem hiányozhatott egy lévita sem. Istent dicsérni teljes létszámban illett. Miután összegyűltek valamennyien, a papok és a léviták megtisztították magukat és a népet, sőt a falakat és a kapukat is. Nagyon ügyeltek arra, hogy se ember, se más ne legyen tisztátalan. Ezen a hálaadó ünnepen, Isten dicsőítésében mind a szolgálók száma, mind a résztvevők tisztasága (mennyiség és minőség) nagyon fontos volt. Méltó az Isten – aki könyörül népén és beváltja ígéretét – egy ilyen szent ünneplésre, melyből minden szolgáló kivette részét. Igazán szép látvány lehetett, ahogy a két csoportra felosztott énekkar megtisztulva és hálaadó énekeket énekelve vonult a széles várfalon. Van mit tanulnunk ebből a történetből. A legtöbb istentiszteletünkön nem számít hányan vagyunk, csak a szív állapota a fontos, de az ünnepi, hálaadó istentiszteletre igyekezzünk valamennyien! Legyünk minél többen, legyünk szentek, és adjuk az Úrnak a legjobbat!