Igehely: Jn 21:8-14; Kulcsige: Jn 21:12 „Jézus ezt mondta nekik: Jöjjetek, egyetek! A tanítványok közül azonban senki sem merte őt megkérdezni: Ki vagy te? Tudták ugyanis, hogy az Úr ő.”
A Feltámadott egy szolgáló szerepét vette fel. Ugyan most nem mosdótállal és kendővel, mint az utolsó vacsorán, hanem tüzet gyújtott és halat sütött övéinek a Genezáret-tó partján. Ilyképpen vendégelte meg a fáradt és éhes tanítványokat, akik egész éjjel keményen, de eredménytelenül vesződtek.
Jézus nem vetette szemükre a szomorú tényt, hogy elmentek halászni. Kérdőre sem vonta őket, merthogy elfeledkeztek elhívatásukról, hogy ők már emberhalászok. Szánalmas munkájukat sem hozta szóba. Viszont csendben és alázattal újból nyilvánvalóvá tette, hogy Ő az Úr – mennyen és földön minden hatalom neki adatott (Mt 28:18).
A tanítványok szó szerint és átvitt értelemben is megízlelték, hogy „jóságos az Úr” (1Pt 2:3). A kenyér és a hal minden darabkája éreztette és láttatta velük: „jó az Úr” (Zsolt 34:9). Nincs okuk tehát a félelemre, mert hű az hozzájuk, aki ígéretet tett, amikor elhívta őket a követésére (Zsid 10:23). Áldott legyen az Ő neve!
Hogyan tapasztaltad életedben Isten jóságát? Hogyan vigasztal szükség idején Isten gondviselésének ígérete?