Igehely: Jób 10:1-12; Kulcsige: Jób 10:9 „Emlékezz csak: úgy formáltál, mint egy agyagedényt, mégis újra porrá tennél?”
Az igék konkrét helyzetekben íródnak, konkrét problémákra. Most Jób beszél Istenhez, és arra kéri, hogy emlékezzen vissza a formálására. Fájdalmában felkiált: „mégis újra porrá tennél?” Jób nem érti a helyzetet. Nem érti, hogy miért kell szenvednie az igaznak. Annyit tud, hogy Isten az Alkotó, Teremtő. Ő igaz, és igazak ítéletei. Kevés, homályos képe van a halál utáni létről. A 19:25-26-ban megvallja: „Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára megáll a por fölött, s ha ez a bőröm lefoszlik is, testemben látom meg az Istent.” Emberi logikájába nem fér bele az alkotás és az enyészet. Nem látja még a mennyei világosságot, csak azt a sötétséget, amelyben van, és ami vár rá (10:22). De mégsem tagadja meg Alkotóját, aki oly sok jót adott neki.
Mennyivel könnyebb dolgunk van nekünk ma! Isten Lelke által a Biblia világosságában tudhatjuk, hogy „Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett, azt készítette el az Isten az őt szeretőknek” (1Kor 2:9). Támaszkodj, és építs Isten ígéreteire!